A reklámtevékenység kitűnő, szó ami szó. A turista meg jól bekajálja, hogy majd de jó is lesz, és megy és keresi és keresi és keresi.... Szemfüles árusok lecsapnak és papírt adnának el, hogy írjad gyorsan, csak előbb fizessél, még gyorsabban.

Nem látom a híres fát, így papírt sem veszek. Az árus ideges, nem érti, kiabálni kezd. Én sem értem. Égy új építésű terület közelében állok, körülöttem fura táblák, rajtuk papírfecnik, de a fát sehol sem látom. Pedig a könyv azt írja...

Az árus tovább erősködik. Ez a wishing tree? kérdezem. Sumákol, nem válaszol. A lényeg, hogy vegyek kívánságpapírt. Vagy füstölőt, most már az is jó, csak vegyek már. Vagy valamit, mindegy...

Kamu a dolog, bánom a kitérőt, visszaindulok. Ekkor látom meg a FÁT. Egy összeroskadni készülő sima, üres, öreg fát. Nincsenek rajtaragadt kívánságlevelek!! Csalódás és kamu-feeling, igazi kínai gagyi... :(

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.